A legtöbb ember azzal a gondolattal jön a piacokra, hogy a kereskedés olyasmi, mint eljutni A pontból B-be. A gond az, hogy rengeteg akadály - mint Jack veszteségei - van A és B közt.
Mi történik, ha valaki folyamatosan beleütközik ezekbe az akadályokba. Elég gyakran ezek az akadályok vagy a nyereségek, melyeket kívánatosnak tart, vagy a veszteségek, melyeket el akar kerülni.
Mégis mindkét akadály veszélyt jelent a kereskedő-jelöltre. Ha valaki próbálja elkerülni a veszteségeket, akkor hajlamos lesz arra, hogy ne realizálja a kis veszteségeket és a kis veszteségekből nagyok lesznek. Ez a Veszteség Csapda, amit a II. Részben írunk le.
Hasonlóképpen, ha valaki a hatalmas nyereségekre koncentrál, ezek a nyereségek stresszt okoznak, és a kereskedő elveszíti a kapcsolatot azzal, hogy mi történik a piacon. Például 1988-ban sok kereskedő hatalmas profitot ért el a gabona-piacon a nyári szárazság alatt. Azonban, sokan közülük visszaadták ezt a profitot és végül nagy összegeket vesztettek.
Az igazi kérdés a legtöbb kereskedő számára az, hogy mi történik a fejükben. A legtöbb ember hajlamos elkerülni az önmagán való munkát. Túl fájdalmas. Ehelyett a személyes problémáik (pl. biztonság, önértékelés stb.), átalakulnak a piaccal való problémáikká (pl. nyereség, veszteség stb.).
Például, tegyük fel, hogy egy kereskedőnek problémája van azzal, hogy szervezett legyen. Nincs képben a piaccal, és nem frissíti a grafikonjait. Ezért elhatározza, hogy „Nos, ha megfelelő tanácsot kapok, gondoskodok a problémáról.” Feliratkozik egy csomó hírlevélre, de nem követi őket. Aztán elhatározza, hogy „Amint megvan a jó rendszer, megoldom a problémát.”
Még egyszer: egyszerűen áttolja a problémáját, átalakítja azt, és aztán ugyanaz a probléma folytatódik a rendszerével. Nem tud kereskedni, mert szervezetlen. És hogy szervezett legyen, talán azt jelenti, hogy foglalkozzon egy személyes problémájával, amellyel nem hajlandó szembenézni, pl., hogy úgy viselkedik, mint az apja, akit utál. Ezért folytatja a keresést a jobb tippek, vagy a varázs-rendszer után, miközben kerüli a valódi problémát.
Amikor egy kereskedő keresi a rendszert, hogy megoldja a személyes válságát, ami a kereskedési válságában tükröződik vissza, akkor ugyanazt a válságot viszi át a rendszerébe.
Amikor a kereskedő folyamatosan akadályokba ütközik, és elhatározza, hogy szüksége van egy rendszerre, amely kezeli az összes akadályt, csak ugyanazokat az akadályokat fogja találni a rendszert követve, amelyeket legelőször is talált a piacot követve.
Ehelyett, a kereskedőnek arra van szüksége, hogy megbékéljen saját magával. Amint ezt megteszi, bármelyik működő rendszer jó lesz.
„Meg kell békülnöd az akadályokkal, melyekkel szembenézel.” Mondta az idős kereskedő. A te esetedben úgy tűnik, ezek az akadályok a veszteségeid. Mi lenne, ha azt mondanám: ahhoz, hogy kereskedővé válj, a legjobb út elfogadni a veszteségeket, és nem aggódni miattuk. Csak élvezd a kereskedés játékát, mely magában foglalja a nyerést és a vesztést. Talán rossz érzéseid vannak a veszteségek miatt, de vedd észre, hogy csak a veszteségről való érzéseid a rosszak. Ennek semmi köze a kereskedés játékához, melyhez hozzá tartozik a veszteség.”
Könnyű önnek ezt mondani, a rengeteg pénzével.” mondta erre Jack, „de én nem akarok pénzt veszteni, sikeres kereskedő akarok lenni.”
„Akkor azt hiszem, el kell fogadnod, hogy sikertelen leszel”, mondta az öreg. „Nagyon nehéz úgy kereskedni, hogy nem vagy hajlandó elfogadni a veszteséget. Majdnem lehetetlen.
Olyan, mintha úgy akarnál élni, hogy mindig csak belélegzel, de nem vagy hajlandó kifújni a levegőt.”