GONDOLATÉBRESZTŐ

Az agykutatás legújabb eredményei további meglepetéssel szolgálnak. Most ugyanis azt találták ki, hogy az agy formálható, méghozzá aszerint, hogy milyen tevékenységet folytatunk. Nemcsak elvileg alakul át, hanem fizikailag is. Alakját aszerint változtatja, hogy mi­ lyen új gondolatokkal foglalkozunk, illetve milyen új tapasztalatokra teszünk szert.

A kísérleti alanyokkal hosszadalmas kísérletsorozatokban egy ideig számukra ismeretlen tevékenységeket végeztettek. Ennek során megállapították, hogy az agy ehhez használt területei növekedésnek indultak, akár az olyan izmok, amelyeket folyamatosan edzenek, míg a kevésbé használt területek kisebbé váltak, a szó szoros értelmében összezsugorodtak. Ugyanakkor új szinapszisok, vagyis idegsejt kapcsolatok jöttek létre, amelyekben megnövekedett az energiaáramlás, és új, másféle gondolatláncok születtek. Ha tehát egy ideig új dolgokat teszünk vagy gondolunk, agyunk képes ideghálózatát teljesen átalakítani és új idegsejt kapcsolatokat létrehozni.

Az új tevékenységek, az új gondolatok vagy az új meggyőződések rövid időn belül szilárd valósággá válnak.

Az agy pedig ehhez igazodik.

• Egy ideig gondoljunk bizonyos dolgokra vagy végezzünk egy bizonyos tevékenységet, s agyunk megfelelő területe megnagyobbodik.
• Agyunknak azok a területei, amelyeket egy bizonyos ideig parlagon hagyunk, vagyis nem használunk, kisebbek lesznek.

A megfelelő idegsejtek funkciója megváltozik, így az új elektromos ingerek – és ezekkel együtt az információk is – lényegesen gyorsabban és könnyebben haladnak tovább.
A tudomány az agynak ezt a meglepő tulajdonságát, mármint, hogy képes teljesen átalakulni, plasztikusságnak nevezte el.

Számunkra ebben az az igazán bámulatos, hogy ezek szerint tényleg bármikor újra fogalmazhatjuk a saját valóságunkat. Agyunk reagál a gondolatainkra, és ezek alapján képezi ki idegsejtjeit. Ha kell, akár teljesen újra is szervezi önmagát.

Agyunkat, s vele a jövőt bármilyen irányban képezhetjük.

Ha tehát egy bizonyos ideig újfajta gondolkodásmóddal eddzük agyunk addig kihasználatlan részeit, a jövőben egészen másfajta élményekre számíthatunk.

• Újfajta gondolkodásmódunkkal és cselekedeteinkkel agyunk újabb idegsejtjeit hozhatjuk működésbe.
• Az idegsejtek funkciója megváltozhat, új idegsejtkapcsolatok jöhetnek létre, míg azok a területek, amelyeket nem használunk – például azok, amelyek a kételyekben és a negatív gondolatokban illetékesek – egyre kisebbé és jelentéktelenebbé válnak.
• Életünknek teljesen új irányt adhatunk.
• Még meggyőződéseinket is gyökeresen átalakíthatjuk, ha gondolatainkat egy bizonyos ideig más, „kívánatosabb” irányba tereljük.
• Ha meggyőződéseink megváltoznak, átalakul az egész életünk.

Most már talán azt is értjük, miért olyan fontos felülvizsgálnunk a szokásainkat, vagy egy ideig többször is végrehajtanunk bizonyos cselekedeteket. Az affirmációk például, amelyekre a következő fejezetben részletesebben is kitérünk, éppen emiatt olyan fontosak.

Agyunknak természetesen némi időre van szüksége ahhoz, hogy átalakuljon. Ha az idegsejteket célzottan ingerük, azok is célzott kapcsolatokat építenek ki a szomszédos sejtekkel, méghozzá perceken belül. Először egy kis „utacskát” hoznak létre. Amíg ez az út járható­ vá válik, vagyis valóban megindul az információáramlás, eltelik egy nap. A Max Planck Intézet neurobiológusai kutatásaik során úgy tapasztalták, idegsejtjeinknek 24 órára van szükségük ahhoz, hogy az újonnan létrehozott szinapszisokon keresztül információt cseréljenek.

Minden újonnan megtanult dolognak időre van szüksége, hogy beérjen. Az első nyolc órában először kis elágazódások jelennek meg. Az ezt követő órák alatt dől el, hogy ezeknek tovább kell-e épülniük – hogy tartósak lesznek-e vagy sem.

Ha az új információkat el is akarjuk raktározni, tudatosan el is kell ismételnünk őket. Ez egy tanulási folyamat, amely az agyban csakis a gyakori ismételgetés által megy végbe. „Ismétlés a tudás anyja.” Így már érthető, miért kell annyiszor elismételni az affirmá­ ciókat vagy a pozitív megerősítő mondatokat.

A régi, idejétmúlt minta csak az új, időszerű meggyőződés következetes begyakorlásával szüntethető meg.

A kutatók legnagyobb meglepetésükre ugyanis azzal a ténnyel is szembesültek, hogy az agy a régi meggyőződéseket el is tudja felejteni.

Ha egy új – a neurológusok által „tüskének” nevezett – „út” olyan kapcsolódási helyre ér, amely már egy másik kapcsolat részese volt, igen valószínű, hogy ez az új tüske elnyomja a régieket.

A Max Planck Neurobiológiai Intézet neurológusa, Valentin Nägerl véleménye szerint „ez a megfigyelés például azzal függhetne össze, hogy az ember a régi dolgokat elfelejti, amikor valami újat tanul”

A régebben megtanult dolgokat viszont hamarabb fel tudjuk idézni, mint a nemrégiben tanultakat. Ez azt jelentheti, hogy a régi, elnyomott kapcsolatok nem szűnnek meg, hanem fokozott igény esetén újból kiépülnek.

Ez a felfedezés egyértelműen bebizonyítja, hogy élettervünket bármely pillanatban akaratlagosan és tudatosan megváltoztathatjuk. Ehhez csupán egy kis időre, türelemre és a kívánt célkitűzés következetes elismétlésére van szükség – és agyunk máris kiépíti az új kapcsolatokat.

Nos, mi történjen az életedben?

Ám ennek ellenére bőségesen körül vagyunk véve energiákkal, rezgésekkel, hullámokkal és információkkal.

Részlet Pierre Franckh: A Rezonancia Törvénye című könyvéből.